fbpx

Kicsit talán távolabbról kezdem a témát – egy történetet osztok meg veled. A történet a férjem története.

Szerető család vette körül, első gyermek volt, és rengeteg figyelmet kapott. A szülei mellett a nagymama és a keresztszülei is velük laktak amikor kisebb volt. Lényegében 5 felnőtt jutott rá.

Egyszer csak 3 éves lett, és oviba került. Az első nap után izgatottan kérdezgették, milyen volt az ovi, amire ő csak azt válaszolta, hogy “Hangosak a gyerekek.”

Majd a szülei furcsa változásokat vettek észre rajta…

Hívták fürdeni, de nem ment, csak játszott tovább. Szóltak neki valamiért, de nem válaszolt. Ovi után leginkább magában szeretett játszani.

Gondolkodtak rajta, mi lehet ezzel a gyerekkel? Szelektív hallás? Már nem vagyunk elég jó játszótársak?

Aztán végülis nem tudom, miben maradtak a szülei ezzel kapcsolatban, de a lényeg, hogy ez így fennmaradt a családi kalendárumban, mint érdekes történet.

És milyen felnőtt lett a férjem?

Kapcsolatunk elején sok veszekedésünk volt abból, hogy elkezdtem mesélni neki valamit, majd egyszer csak felállt, és kiment a szobából.

Úgy éreztem, nem figyel rám, nem érdekli, amit megosztok vele.

Amikor a szenzoros feldolgozásról tanultam, akkor állt össze a kép.

A férjem a hallás útján érkező ingereket másképp dolgozza fel.

Egyszerűen hamarabb telítődik ezekkel az ingerekkel, és kikapcsol.

Amikor telítődünk egy-egy ingerrel, akkor háromféleképpen reagálhatunk, erről EBBEN a posztban olvashatsz.

A férjem kiskorában halottnak tettette magát, aztán felnőttként menekülőre fogta. A lényeg mindkét esetben az volt, hogy elkerülje a további hangok útján őt érő ingereket!

Lehet, hogy a te gyermeked harcolni kezd, ha sok volt neki az oviban őt ért zaj, vagy a tévében látott rajzfilm – és sírással, kiabálással, tárgyak dobálásával jelzi, hogy az idegrendszere telítődött.

Természetesen a fenti példák ugyanígy jelen lehetnek a többi érzékszervünket érintően is, nem csupán a hallás területén.

Azzal, hogy ezt az információt tudom a férjemről, teljesen átértékelődött a korábbi konfliktusunk is.  Ma már tudom, hogy nem arról van szó, hogy nem érdekli őt, amit mondok, hanem telítődik. Nem véletlen, hogy több fióknyi levelet írt nekem – ő szívesebben kommunikál írásban.

Tetszett az írás?

Iratkozz fel a Skillo levelekre, hogy sok más hasonló értékes írást, játékot, sablont kaphass a levelesládádba!

Majd ne felejts el korosztályt jelölni, hogy valóban csak a számodra értékes témákról kapj olvasnivalókat!