Gyermekeink új dolgokra adott reakciói időnként nagy meglepetést tudnak nekünk, szülőknek okozni. Amikor például először visszük el a kicsit egy homokos strandra, vagy egy hatalmas, füves rétre, azt várnánk, hogy kitörő örömmel fog rajta futkorászni, játszani, azonban ő egészen máshogy reagál. Lefagy, és rá sem mer lépni mezítláb az idegen talajra, te pedig értetlenül állsz a dolog előtt, és nem tudod, mi a gond vele. Elárulom, nincs vele semmi gond! Egyszerűen csak túl sok inger érte őt, amit hirtelen nem tud feldolgozni.

Számos gyereknek okoz nehézséget a beérkező látási, hallási, tapintási ingerek megfelelő feldolgozása. Egyes gyerekek túlérzékenyek az ingerekkel szemben – ők azok, akiket folyton szúr a pulóver, szorít a zokni, akiknek túl fényes a lámpa, vagy túl hangos a szomszéd kutyája. Más gyerekek alulérzékenyek lehetnek, ők viszont csak nagyobb intenzitású ingerekre reagálnak, és a finomabb részletek felett elsiklanak. Ők azok, akik nem veszik észre, ha piszkos a kezük, vagy nehezen reagálnak az érintésre.

Ezt nevezzük szenzoros feldolgozási zavarnak, ami nem egy mentális vagy érzelmi fogyatékosság, egyszerűen csak egy fejlesztendő terület. Az 5 fő érzékszervünket te is meg tudod nevezni, és szinte minden terület fejleszthető szenzoros játékokkal. Most a tapintási érzéket fejlesztő játékok főbb ismérveivel fogsz megismerkedni.

A szenzoros játékok alkalmazásakor a legfontosabb a fokozatosság elve.

1. Hagyd, hogy előbb a kezét használja a játékhoz!
   Bármilyen szenzoros játékot találsz ki, eleinte mindig hagyd, hogy gyermeked a kezével fogdoshassa meg a tárgyakat. Ha egy nagy tál vizet, rizst vagy épp homokot teszel elébe, hagyd, hogy elmerüljön benne a keze, hogy érezhesse az ujjai közt az anyagot. Hidd el, a gyerekek órákig képesek úgy játszani, hogy csak a kezük és az anyag találkozik!
   
2. Fokozatosan dúsítsd az ingereket!
   Számodra talán unalmas egy tál sima víz vagy rizs, gyermeked azonban ezért is odalesz. Hagyd, hogy megismerkedjen előbb a sima anyaggal, és mikor már kijátszotta magát, akkor jöhetnek a színek! Megfestheted a vizet és a rizst ételfestékkel, így egy csapásra új értelmet adhatsz ugyanannak az anyagnak, egyből új játékokat tudsz kitalálni. Ismét hagyd, hogy kijátssza magát, és ráunjon. Ekkor jöhetnek a különböző textúrák! A vízbe kavicsokat vagy üveggyöngyöket, a rizsbe pompomokat vagy babot tehetsz, és kezdődhet elölről a játék.
   
3. Életkornak megfelelő eszközt válassz!
   Előbb vagy utóbb elérkezik az a pont, hogy gyermeked megunja, hogy a kezével játszik. Ekkor adhatsz neki különböző eszközöket is, például csipeszt vagy kanalas ollót. Arra azonban nagyon figyelj, hogy mindig az életkorának megfelelő eszközt add neki, máskülönben mindkettőtöknek kudarcélménye lesz! A curiocity.hu webáruházában életkorra lebontva találsz szuper eszközöket, és a lenti videóban azt is elmondom, hogyan tudsz ezekre 30% kedvezményt szerezni!

És ha már szóba került az életkor, van pár további tanácsom:

Annak érdekében, hogy gyermeked tapintási érzékei megfelelően fejlődjenek, érdemes mielőbb megismertetni őt a különböző textúrákkal. Ennek legegyszerűbb módja, ha hagyod, hogy babád kézzel egyen. A szilárd ételek különböző színei és állaga remek ismerkedési lehetőség számára, főleg, ha hagyod, hogy összemaszatolja magát lábujjtól fejtetőig.

Mikor már nagyobb, bevonhatod a főzési feladatokba is, hisz a konyha tele van színes dolgokkal, eltérő textúrájú alapanyagokkal. A nagyobbakat pedig engedd futkorászni, ugrálni, fára mászni, és cigánykerekezni a szabadban. Ezek mind segítenek abban, hogy gyermeked megtanuljon megfelelően reagálni az őt mozgás közben érő ingerekre, ezáltal pedig biztonságosabban fog mozogni.

Ebben a videóban részletesebben is bemutatom, hogyan tudod a szenzoros játékokat céljuknak megfelelően használni! Kattints, és nézd meg! 🙂