Kérdésed van? Írj nekünk! 
Montessori pedagógiájának talán legfontosabb eleme, hogy bízott a gyermekekben. Ebből a bizalomból következik, hogy minden lehetőséget biztosított ahhoz, hogy amit a gyermek már önállóan képes volt megcsinálni, azt engedte, sőt erre ösztönözte őket!
Az alapelveket EBBEN a posztban olvashatod, el, itt pedig csokorba gyűjtöttem neked mindazt, ami segít majd abban, hogy az önállóság a mindennapok szerves részévé váljon!
Nézz körül a lakásban!
Tudtad, hogy Mária Montessori volt az, aki az általa vezetett óvodában a nagy, magas székeket, asztalokat, kis méretű bútorokra cserélte? Tette ezt azért, hogy a gyerekek önállóan tudjanak teríteni az ebédhez, és egy egyszerű mozdulattal le tudjanak ülni az asztalhoz.
Mára minden óvodában ott van Montessori újítása: a gyerekek méreteihez igazított asztalok, székek, bútorok formájában.
Maria Montessori nagy hangsúlyt helyezett a gyermekek önállóságának fejlesztésére, illetve kereste azokat az eszközöket, amelyekkel mindezt elősegíthette!
Nálatok mindenhez hozzáfér, mindent elér a gyerkőc, amire szüksége lehet?
Eléri a poharat a konyhában, és tud magának vizet engedni, ha szomjas?
Eléri a lakásban a villanykapcsolókat, vagy éjjel téged kell hívnia, ha pisilnie kell?
Tudja, melyik a szennyestartó, hogy este oda tegye a piszkos ruháit?
Eléri a könyveit, játékait is?
Támogatod az önálló rendrakást a szobájában/játéksarokban és a lakás más pontjain?
Nincs átláthatatlanul sok játéka?
Ugye nem dobozokba ömlesztve tartjátok a játékokat, hanem áttekinthető, egyszerű a rendszer a gyerkőcnek?
Van kis méretű seprűje, amivel segíthet neked?
Ismersz olyan vegyszermentes módszereket, amelyekkel egyszerűen bevonhatod őt a házimunkákba?
Van napirendje, melynek segítségével rendszert tapasztal minden tevékenységben? Így ivódnak bele olyan egyszerű lépések, hogy evés után elpakolunk magunk után.
Ösztönzöd az önálló öltözködésre?
Kiválaszthatja, melyik ruhát szeretné felvenni?
Van elég idő reggel és este, hogy próbálkozzon a gombolással, cipőkötéssel, csatokkal?
Megtanítod őt összehajtogatni a ruháit? – ITT egy jópofa ötlet hozzá
Megmutatod neki, hogyan kerül a ruhája a szennyestartóból újra a szekrényébe?
Kivárod, míg képes lesz rá, vagy megoldod helyette?
Ezt a pontot a cipőkötésen keresztül szeretném kifejteni, de nyugodtan behelyettesíthető más tevékenységekkel is. (pl. kés-villa használata az étkezések során).
Manapság megosztó témává vált a cipőkötés.
Vannak, aki szerint ezen lovagolni ódivatú hülyeség, hiszen ki hord ma már fűzős cipőt?
Tépőzárasok vannak, meg belebújósak – nem vesződünk már a fűzéssel. Mások azt mondják, igenis fontos, hogy egy gyerek megtanuljon cipőt kötni, még akkor is, ha tuti biztos, hogy soha nem lesz szüksége arra, hogy cipőt kössön.
Fontosnak tartják, mert a mozdulat során fejlődik a
finommotorika,
mozgáskoordináció,
szem-kéz-láb koordináció,
térlátás,
szerialitás,
logikai képességek,
önállóság (meg tudom csinálni!).
Mivel ilyen sok terület együttes munkája szükséges ahhoz, hogy befűződjön az a cipő, hát bizony ezt nehéz megtanulni!
Nem kell sok logika ahhoz, hogy lássuk: minél bonyolultabb valami, annál nehezebben boldogulunk vele.
Innentől kezdve két megoldás létezik: megküzdünk a feladattal, vagy feladjuk, megkerüljük.
20-30 évvel ezelőtt még nem volt kérdés: megküzdöttünk mindannyian.
Ahogy látom, egyre kevésbé lesz kérdés: fel fogjuk adni.
Hiszen ott a tépőzár.
Egyszerűbb.
Gyorsabb.
Csakhogy a fent felsorolt képességekre ettől még szüksége szüksége lesz a gyermekünknek!
A cipőfűzés megúszható, hiszen ott a tépőzár – de a tanuláshoz szükséges alapvető képességek fejlődését nem tudjuk megúszni!
Hogyan fog ezekben fejlődni a gyermekünk?
hetente 2X mozgásterápia
hetente 1X logopédia
és persze gyógylovaglás, gyógyúszás és társai.
“És könyörgöm, mindig rohanni kell, egyik fejlesztésről a másikra – nekem nincs időm arra, hogy kivárjam, hogy bekösse a cipőjét!”
És az ördögi kör bezárult.
Aztán van ám itt még egy gond, ha már így belejöttem…
A gyermekeink önbizalma.
Magyarázzuk nekik, hogy ügyesek, önbizalomnövelő tréningekre hordjuk őket – csakhogy mit tapasztalnak meg ezzel szemben a hétköznapok során? Azt, hogy meg tudok tanulni egy nehéz és bonyolult dolgot? Hogy tegnap még nem ment, de ma már majdnem jó?
Hát nem..azzal, hogy tépőzáras cipőt veszünk neki, azt üzenjük: te még nem tudod bekötni a cipődet!
Szeretném kihangsúlyozni azonban, hogy nem bűn tépőzáras cipőt venni! Van, amikor a tépőzáras jobban tetszik, kényelmesebb, vagy csak ez volt az adott méretben. Itt most az elvről írtam 🙂
+1 ötlet – tesztelve mind a 6 gyermekemen
Mivel reggelente nálunk sem volt mindig negyed óra arra, hogy az aktuálisan ovis 2-3 gyerek komótosan befűzze és megkösse a cipőjét, ebben az átmeneti időszakban az elmenős cipőik tépőzárasak voltak.
Azonban a lakásban papucs vagy szandál helyett fűzős cipőt vettem nekik.
Mikor hazaértünk valahonnan, nyugodtan bajlódhattak a kötéssel, nem kellett sürgetnem őket, illetve nem volt elvárás, hogy ripsz-ropsz megkössék.
Ki több, ki kevesebb idő alatt, de megtanulta.
MÉG TÖBBET SZERETNÉL TUDNI A MONTESSORI MÓDSZERRŐL?
Egy online tanfolyam, ahol rendszereztem mindazt a tudást, amit az otthonainkban megvalósíthatunk!
Skillo levelek
A gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési Szabályzatot, és hozzájárulok, hogy ingyenes letölthető anyagokat és értékes írásokat tartalmazó hírleveleket kapjak az általam megadott címre.
