fbpx
Kérdésed van? Írj nekünk!   hello@skillo.hu    +36 30 200 1000
Montessori_skillo

“Segíts nekem, hogy magam csináljam!”Ezzel a kéréssel fordult egyszer egy gyermek Maria Montessorihoz, és ez a kérés végül a pedagógus egész nevelési koncepciójának vezérmotívumává vált. Maria Montessori egy olyan teljesen új pedagógiai megközelítést dolgozott ki a 19. század végén Olaszországban, amely módszer mindenekelőtt a gyermekre mint egyénre összpontosít. A Montessori-pedagógia mára mindenhol megváltoztatta a gyermeknevelésről szóló elképzeléseinket.

SEGÍTS NEKEM, HOGY MAGAM CSINÁLJAM. MUTASD MEG, HOGYAN KELL
CSINÁLNI. NE TEDD MEG HELYETTEM. EGYEDÜL IS MEG TUDOM ÉS MEG IS
AKAROM CSINÁLNI. LEGYEN TÜRELMED, HOGY MEGÉRTSD AZ UTAMAT.
LEHET, HOGY HOSSZABB LESZ, TALÁN TÖBB IDŐRE VAN SZÜKSÉGEM, MERT
TÖBB KÍSÉRLETET AKAROK TENNI. ENGEDD MEG NEKEM ÉS ÉN ÉS HADD
ENGEDJEM MEG MAMANAK, HOGY HIBÁZZAK, MERT TANULHATOK BELŐLE.

-MONTESSORI

Maria Montessori új nevelési koncepciójával a csecsemőtől a fiatal felnőtt korig terjedő időszak nevelési elveit forradalmasította. Nem értett egyet azzal, hogy a gyerekeknek szigorúan a felnőttek által kidolgozott szabályok szerint kell tanulniuk, hiszen tudta, hogy minden gyermeknek megvan a maga ritmusa. Számára a tanulási folyamat középpontjában éppen ezért az a maximális támogatás áll, amelyet minden gyermeknek külön-külön meg kell kapnia.

A Montessori-pedagógia alapelvei

Maria Montessori emberképét a 20. század eleji reformpedagógia alakította. Szellemi gyökereit a 18-19. századi orvosoknál (Itard, Seguin), filozófusoknál (Rousseau) és pedagógusoknál (Pestalozzi, Fröbel) találta meg, akik – számos különbség ellenére – mind egyetértettek abban, hogy az érzékek fejlesztése és gyakorlása az absztrakt tanulás előfutára.

Montessori több mint 50 éven át figyelte a gyermekeket, értelmezte viselkedésüket, és ebből vonta le a ma is aktuális pedagógiai következtetéseit. Pedagógiája közvetlenül a gyermekre irányul, akinek szüksége van a spontán aktivitásra, az önrendelkezésre és a függetlenségre való törekvésre. Maria Montessori számára a gyermek tehát nem passzív és befogadó lény, hanem nagy öntevékenységgel és koncentrációs képességgel rendelkező személyiség.

Maria Montessori a következő nevelési alapelveket fektette le

 

1. Tisztelnünk kell a gyermekek személyiségét és értékes emberi lénynek kell őket tekintenünk.

2. A gyerekek önmaguk építői.

3. A gyermekeknek saját motivációjukból kell tanulniuk.

4. Minden gyereknek megvan a saját ritmusa.

5. A nehézségeket önállóan kell leküzdeni.

6. A gyermekeket nem szabad egymással összehasonlítani.

A gyermekek fejlődési szakaszai

Montessori szerint a gyermekek fejlődésének egyrészt örökletes alapjai vannak, amely magában foglalja a belső, természetes „tervrajzot”, amely minden ember fejlődését irányítja, másrészt a meghatározott életkori fejlődési szakaszokat, amelyeket viszont sajátos érzékenységek jellemeznek. Ezek az “érzékeny fázisoknak”  is nevezett időszakok nagy jelentőséggel bírnak Montessori nevelési koncepciójának összefüggésében.

Számára az “érzékeny fázisok” olyan átmeneti időszakok, amelyekben a gyermekek különösen fogékonyak a környezetből érkező bizonyos ingerekre, és ennek következtében könnyen elsajátíthatják a kapcsolódó készségeket vagy képességeket.

Montessori feltételezi, hogy az “érzékeny fázisok” nagyjából életkor-specifikusak, de hangsúlyozza, hogy időzítésük és időtartamuk gyermekenként eltérő. Ebben az összefüggésben a Montessori-pedagógia különbséget tesz a különböző érzékenységek között is. Az első életévekben például a mozgás és a nyelv iránti érzékenység az, amely nagyon kifejezett, míg a 6 és 12 éves kor közötti gyermekek erkölcsi tudatosság és absztrakció iránti érzékenységet mutatnak.

Szerinte egy készség elsajátítása az “érzékeny fázis” lecsengése után több időt és erőfeszítést igényel és így kevésbé is hatékony. Ennek megfelelően például az iskolában a gyermekeknek lehetőséget kell adnunk arra, hogy pillanatnyi érzékenységüknek megfelelően tanuljanak. Ezt úgy lehet elérni, ha megfelelően előkészített környezetet hozunk létre, amelyből a gyermekek szabadon választhatják meg tevékenységüket.

A gyermek önnevelési képességei döntő fontosságúak saját fejlődésében

Születésétől fogva minden embernek megvan a képessége arra, hogy nevelje magát. Végső soron a személyiség fejlődése csak a gyermek aktív-alkotó tevékenységén keresztül valósulhat meg. Maria Montessori szerint ehhez minden gyermek három fejlődési szakaszon megy keresztül.

Az első szakasz: amelyet a gyermekkor első szakaszának is neveznek, a gyermek születésével kezdődik és a hatodik életévvel ér véget. Ez a szakasz különösen meghatározó a gyermek számára, mivel kialakul a gyermek személyisége, képességei, elméje és pszichéje.

A második szakasz: a gyermekkor során az iskoláskorban kezdődik, és a gyermek 12 éves koráig tart. Ebben a stabil szakaszban a csoport és a saját interakció bővítése válik fontosabbá.

A harmadik szakasz: avagy fiatal felnőtt korszak, amelyet Montessori a 12 és 18 éves kor közé sorol, a radikális átalakulás szakasza. Mivel ezt a szakaszt a bizonytalanság és a változás jellemzi, az önbizalom erősítése különösen fontos.

A nevelő szerepe a Montessori-pedagógiában

Montessori különös szerepet szán a szülőknek és a nevelőknek. Míg a klasszikus iskolarendszerekben a tanár a tudás közvetítője, addig Maria Montessori szerint inkább megfigyelő és értelmező, aki pontosan tudja, mikor kell visszavonulnia, és mikor kell a gyermeket egy új feladatra irányítania.

Nézzünk meg egy-két konkrét példát arra vonatkozóan, mi lehet a szülő és/vagy nevelő szerepe a Montessori-elvek szerinti nevelésben:

» A gyermek egyéni megfigyelése

» Az új ismeretek bemutatása, amikor a gyermek arra készen áll

» A gyermekek ösztönzése a növekvő önállóság elérésére

» Szabad kezet adni a gyermeknek, amikor saját magát akarja irányítani a tanulási folyamatban

» A kölcsönösen elfogadott szabályok tiszteletben tartása

» A tanulási környezet fenntartása a gyermekkel együttműködve

» Nagy érdeklődés a gyermek egyéni fejlődése iránt

Hogyan alkalmazzuk a Montessori-alapelveket?

Ahogyan azt fentebb említettem, a Montessori-elvek betartása már születéskor is nagyon is hasznos. A szülőknek csecsemőkortól kezdve kell segíteniük a gyermekek fejlődését, mégpedig kis feladatok konkrét előkészítésével. Maria Montessori nevelési koncepciójában ugyanis központi szerepet játszik az úgynevezett előkészített környezet, amelynek motiválónak és ösztönzőnek kell lennie a gyermekek számára.

Anélkül azonban, hogy megértenénk és átkereteznénk a szülői szerepeinket, nagyon nehéz a környezetünket átalakítani, elsőként tehát a belső munkát kell elvégeznünk. Tudnunk kell, milyen erők dolgoznak most a szülőségünkben és át kell alakítanunk a jelenlegi nevelési módszereinket úgy, hogy az újra összpontosítsunk. Magyarul: újra kell kereteznünk a szülői létünket.

Montessori az otthonodban

A Montessori az otthonodban című online tanfolyamom éppen abban segít, hogy 0-6 éves korú gyermekek szülőjeként bevigyük a fenti Montessori-elveket az otthoni nevelésbe, és ezáltal segítsük gyermekünk egészséges mentális és szellemi fejlődését. A Montessori-pedagógia szülőként is alkalmazható elvei a következők:

1. Kötődő nevelés
2. Gyengéd nevelés
3. Pozitív fegyelmezés
4. Tudatos szülőség kialakítása

Ezek mind azt hangsúlyozzák, hogy nem az a szülő elsődleges feladata, hogy megmondja, mi a jó a gyermekének, hanem hogy a gyermeke igényeire reagálva felfedezze, mire van a gyermeknek valóban szüksége, és ehhez segítse hozzá. Ehhez azonban mindenekelőtt a szülői lét újrakeretezésével kell kezdenünk, ahol a központi szerep azon van, hogy hogyan lehet másképp nevelni, mint ahogyan bennünket felneveltek.

Sokan közülünk ugyanis hagyományos nevelési stílusban nevelkedtek, és gyakran hallottuk, hogy „rossz gyerekek” vagyunk, ha nem úgy reagáltunk, ahogyan a szüleink elvárták tőlünk. Csak akkor kaptunk dicséretet és csak akkor voltunk „jó gyerekek”, ha úgy viselkedtünk, ahogy a felnőttek szerették volna. Az érzelmeinkre nem feltétlenül kaptunk visszajelzést, nem illett sírnunk, a fiúknak pedig főleg nem. Voltunk büntetésben, kaptunk szobafogságot, állhattunk órákig a sarokban, stb.   Szerencsére ma már egyre elterjedtebb a Montessori-nevelés, amely az intézményeik falai közül kikerült az otthonokba is.

 

Mit értünk a szülői lét átkeretezése alatt?

Az átkeretezés a pszichológiában használt fogalom, amelynek során új kereteket határozunk meg — jelen esetben — a nevelési módszereinknek. Ez azt jelenti, hogy egy adott helyzetünket, szituációt teljes egészében, nagyobb keretben figyelünk meg, és megkeressük benne a pozitív részleteket. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha magunkkal is másként kezdünk el beszélni: ahelyett, hogy szidnánk magunkat, megadnánk az esélyt, hogy tanuljunk a saját „hibánkból”. Mondok egy konkrét példát. Amikor azt mondanád, hogy

„Már megint nincs türelmem, és ordibáltam a gyerekkel – borzalmas anya vagyok! Ráadásul ez nem is fog soha megváltozni, mert velem is mindig kiabáltak a szüleim!”

ismerd fel, hogy ezek a szavak korlátoznak, és nem segítenek jobbá válni! Mit szólnál helyette ehhez?

„Igyekszem felismerni azt a pillanatot, amikor még vissza tudom fordítani az indulataimat. Ez egy tanulható képesség, és nekem is sikerül majd elsajátítanom.”

Ez a mondat nem tagadta le a rossz pillanatodat, nem mentett fel a felelősség alól azzal, hogy „te vagy a legjobb anya, nem baj, ha kiabálsz a gyermekeddel”, de támogatott abban, hogy te vagy a felelős az anyaságodért, és képes leszel fejlődni
ebben. Ha a szüleid egy-egy szituációban könnyen elvesztették a türelmüket, és jellemzően kiabálni kezdtek, jó eséllyel te is így fogsz tenni. Ha a szüleid bizonyos helyzetekben nem szóltak hozzád órákig, belőled is ez a védekezési mechanizmus tör majd elő. Az első lépés tehát, hogy felismerd ezeket az otthonról hozott szülői mintákat. Nagy valószínűséggel a szüleink a lehető legjobb tudásuk szerint igyekeztek bennünket nevelni, és nem szabad elfelejtenünk, hogy az akkori nevelési elvek, az akkori tudásuk és a társadalmi elvárások is mások voltak, mint a maiak. Biztos vagyok benne, hogy ők jobban neveltek már bennünket, mint ahogyan az ő szüleik tették velük, csak nekik nem adatott meg, hogy alkalmazhassák Montessori alapelveit.

Tanuld meg a Montessori-nevelést!

Nekünk viszont igen, és az elsajátításával boldog és egészséges lelkű felnőttet nevelhetsz a gyermekedből. A Montessori az otthonodban tanfolyamon ennek értelmében tehát — többek más mellett — az alábbiakkal foglalkozunk:

» A szülői lét újrakeretezése
» A Montessori-alapelvek részletes megismerése
» Montessori-otthon kialakítása
» Otthoni eszközök és játékok életszakaszokra specializálva
» Mindennapi szituációk kezelése

A tanfolyamhoz extra bónusz-meglepetések is járnak, mint kártyák, játéklapok, szakácskönyv, napirend, folyamatábrák, sőt az anyagok mellé könyveket is ajánlunk ahhoz, hogy minél több szülő sikeresen alkalmazhassa a Montessori-pedagógiát
otthon is.

Maria Montessori elvei örökérvényűek, és szerencsére egyre több olyan intézmény létezik hazánkban is, ahol az ő pedagógiáját követik. Nézzük is meg röviden, mire számíthatsz, ha gyermeked iskolás korba lép.

Montessori-elvek az iskolában

A Montessori-iskolák olyan intézményen belüli és kívüli környezet kialakítására törekednek, amely lehetővé teszi a tanulóknak az érzelmi stabilitás és szociális készségek erősítését. Bár a Montessori-pedagógia elsősorban a kisgyermekkori nevelésre összpontosít, sok intézmény a magasabb évfolyamokon is alkalmazza az elveket. Az általános iskoláskorban a képzelet és az absztrakció növekvő ereje, valamint a felfedezés iránti vágy és a társadalmi beilleszkedés iránti igény kerül előtérbe, a hangsúly tehát az interakcióra és a kulcskompetenciák elsajátítására helyeződik.

Milyen Montessori-segédanyagok támogatják a nevelést?

A Montessori-pedagógia talán egyik legfontosabb pontja a megfelelő tan- és munkaanyagok kiválasztása. Ezek mindig az adott gyermekek egyéni igényeihez igazodnak, és a tanulókat önmotivált tanulásra ösztönzik. Minden egyes gyakorlat, amelyet a gyermek végez, konkrét célt követ, ugyanakkor egy későbbi cél elérésére való felkészülést is szolgál, illeszkedik a gyermek fejlődési szakaszához és lehetővé teszi az önálló hibakontrollt.

Montessori szerint a nevelési segédanyagok a következő területekre oszthatók.

» A gyakorlati élet gyakorlatai
» Érzékszervi anyagok
» Nyelvi anyagok
» Matematikai anyagok
» Anyagok a kozmikus oktatáshoz

A fenti segédanyagoknál a fókusz minden esetben azon van, hogy a tudás csak az összefüggések megragadásával szerezhető meg.

 

Tanítási formák és értékelési módok a Montessori-pedagógiában

A Montessori-koncepcióban a tanításnak két nagyon jellegzetes formája van, a szabad munka, illetve a kötött tanítás.

A szabad munka során a gyermekek maguk dönthetik el, hogy milyen feladatokkal szeretnének foglalkozni. A Montessori-iskolákban ezért a nevelők minden tanítási nap kezdetén úgynevezett beszélgető köröket tartanak a tanulókkal. Ezeken a körökön a tanárral közösen, a gyermekkel konzultálva határozzák meg a napi vagy heti célokat.

A kötött órákon, azaz a tantárgyi tanítások alkalmával a gyermekek egy adott témára összpontosítanak, és a tanulási tartalmakat és célkitűzéseket csoportokban vagy egyénileg dolgozzák fel.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a Montessori-iskolákban vegyes életkorú osztályok vannak, így a gyerekek olyan különleges módon tanulhatnak egymástól, amelyet semmilyen tanár vagy tananyag nem tudna megtanítani. Ezt a fajta tanulás kifejezetten kedvez a gyermekek különböző karaktereinek és tehetségének kibontakozásában, amelyet csak tovább erősít, hogy e koncepció keretében az idősebb tanulók a fiatalabb tanulók mentorának szerepét töltik be.

Hogyan osztályoznak a Montessori-iskolákban?

Egyes Montessori-iskolák két vagy három, mások négyévfolyamos csoportokat vegyítenek, az osztályozás, értékelés módszere szintén iskolánként változik. Az intézmények azonban alapvetően azt az alapelvet követik, hogy a gyerekeket nem szabad egymással összehasonlítani.

A legtöbb Montessori-iskolában a 3. osztályig nincs osztályozás, a bizonyítványokat csak a 4. osztálytól kezdődően adják ki. Az első évfolyamokon a tanulók rendszeres időközönként közvetlen visszajelzést kapnak képességeik, készségeik és személyiségük fejlődéséről, a munkájukról és munkamódszereikről, valamint jelenlegi tudásszintjükről (alapismeretek, speciális ismeretek) is. Ily módon megtanulnak reflektálni saját magukra, és a tanárral közösen dolgoznak ki javítási stratégiákat.

A Montessori-iskolákban tanuló gyermekek szüleinek szerepe

A Montessori-pedagógia elvei az iskolai kapuin kívül is érvényesek. Annak érdekében, hogy a szülők otthon a Montessori-pedagógia értelmében támogassák a tanulókat, szükséges, hogy ők is megismerkedjenek az alapelvekkel. Egyes iskolák ezért olyan workshopokat és szülői esteket kínálnak, amelyek elősegítik az aktív eszmecserét. Vannak olyan iskolák is, amelyek aktívan bevonják a szülőket az iskolai koncepcióba, és meghívják őket például arra, hogy vegyenek részt az anyagok elkészítésében vagy közös kirándulásokon. Ugyanilyen fontos a Montessori-iskolák számára a szülőkkel folytatott rendszeres párbeszéd a tanulók
teljesítményéről.

Miért sikeres a Montessori-pedagógia?

„A GYERMEK A LEGTÖKÉLETESEBB TEREMTMÉNY, MERT EGYEDÜL Ő TUDJA MEGALKOTNI SAJÁT EGYÉNISÉGÉT. A GYERMEK LELKE LÁGY VIASZHOZ VAGY FEHÉR PAPÍRHOZ HASONLÓ, AHOVÁ MAGÁNAK A GYERMEKNEK KELL BELEVÉSNI A KÉPZETEKET.„
-MARIA MONTESSORI

A Montessori-pedagógia számos kultúrába beilleszthető, és mindenhol alkalmazható, ahol nem a technikai vívmányok, hanem a világ szeretetteli megismerése áll a központban. Hazánkban a Montessori-pedagógiát már látássérülteknél, tanulásban akadályozott gyermekeknél, sőt autistáknál is alkalmazzák, és nagy sikereket lehet vele elérni az értelmileg akadályozott tanulók nevelésében is. Engedd meg, hogy Földes Éva szavaival éljek:

„Montessori pedagógiája nemcsak tudományos elmélet, de emberi tett is.„ (Montessori, 1978. 151. o.)

Ha te is ismered és alkalmazod a Montessori-pedagógiát, tudod, hogy sokkal könnyebb dolgod van szülőként, a gyermekednek pedig sima váltást biztosítasz az óvoda és az iskola között. Ha viszont még nem mozogsz benne otthonosan, én segíthetek.

A Montessori az otthonodban tanfolyamom 4+1 modulból, azon belül 47 leckéből áll, és minden tudást és ismeretet megad neked, amire csak szükséged lesz.

Montessori az otthonodban (0-6 éves korig) 

Skillo levelek

A gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési Szabályzatot, és hozzájárulok, hogy ingyenes letölthető anyagokat és értékes írásokat tartalmazó hírleveleket kapjak az általam megadott címre.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com