Amikor a férjemmel összeházasodtunk, sokat tervezgettük, milyen lesz az életünk gyerekekkel együtt. Persze voltak dolgok, amikről megfogadtuk, hogy na azt sose csináljuk, vagy éppen fordítva, ezt márpedig mindig így fogjuk csinálni. Aztán volt, amit felülírt az élet, ahogy az már lenni szokott, de volt, ami bizony megmaradt, és hosszú évekig eszerint alakítottuk a mindennapokat.

Az egyik ilyen dolog a meséhez kapcsolódott.

Minden este volt mese. Ez alól nem volt kivétel, ha éjfélkor értünk haza egy hosszú útról, és már a kocsiban elaludtak, vagy ha éppen nem pakolták el a játékaikat, vagy más hatalmas komiszságot követtek el.

És ezt nem bántuk meg. Az estimese begyógyította a napközben szerzett kisebb-nagyobb sebeket, mert a mese kapcsolat, egy láthatatlan gyógyító erő.
Ezért is tartom nagyon fontosnak a meséket, és magát a mesélést. De hogyan is meséljünk, egészen pontosan mit meséljünk a gyerekeknek?

Az insta oldalamon több kérdés is érkezett a meséléssel kapcsolatban, ezeket kicsit rendszerezve született most ez a poszt.

Mikor kezdjük a mesélést?

Nos, a kezdés ideális pillanata a születést megelőző kilenc hónap. Bár túlzásnak tűnhet, de pontosan tudjuk, hogy a magzat már méhen belül hallja a hangunkat, és ez megnyugtatja őt. Miért ne mesélnénk el neki, mi történt ma velünk?

Aztán amikor megszületik, folytatódhat ez a szokás, és íme az első rutinok egyike, ami végig kísérheti a következő 8-10 évben biztosan: minden este mese!

 

Mit meséljünk ebben az életkorban?

Hát természetesen mindazt, ami aznap történt vele. Természetesen pontosan tudjuk, hogy ekkor még nincs tudatában a szavaink értelmének. De ez nem is baj.  A mese ebben az életkorban a kapcsolatról szól, a megnyugtató hangunkról, arról, hogy nincs egyedül.

Hogyan meséljünk az 1-2 éves gyermeknek?

Az 1-2 éves kisgyermek egyre inkább meg is érti már a rövid, róla szóló történeteket. Figyelme, emlékezete fejlődését is szolgálja, ha minden este újra segítünk neki átélni a napi eseményeket. Nem kell hosszú, részletes mesékre gondolunk, elég 5-10 percben összefoglalni a nap eseményeit. Ha valami nagyon nagy hatást gyakorolt rá, úgyis jelezni fogja, hogy még egyszer meséljük el, hiszen közben nevet majd, vagy felül az ágyban, huncutkodni kezd.

A logopédus azt javasolta, olvassak neki sokat, hogy beinduljon a beszéde. 2 éves, és csak 4 szót használ. De a mesék abszolút nem kötik le! Mit csináljak?

Nos ezekkel a tanácsokkal óvatosan bánjunk!

Az 1-2 éves kor a beszédfejlődés egy nagyon intenzív szakasza is egyben, és sokszor olvasom azt a tanácsot, hogy ha nem beszél még a gyermekünk, akkor olvassunk neki minél többet! Sőt, a beszédfejlesztés egyik nagyszerű eszközeként szokták emlegetni a meséket, könyveket.

Vannak gyerekek, akik jól követik már ebben az életkorban is a mesék történéseit, de ez nem igaz minden gyermekre! Könnyen lehet, hogy a mi gyermekünk beszédértése, szövegértése még nincs azon a szinten, hogy egy rövid mesét felolvassunk neki.

Ilyenkor inkább maradjunk a képes könyveknél, amelyek lényegében képgyűjtemények, és a képekről beszélgessünk, a képekről meséljünk.

A képen ilyen könyveket láttok. Külön kiemelem a Látogatás-könyveket.

Csak nyissuk ki a könyveket, nézzük meg sorban a képeket, nevezzük meg a képen látható dolgokat: “Ez egy méhecske. A méhecske így csinál: zzzzzz, repked körbe-körbe! Vigyázz, meg ne csípjen! Rászáll a virágokra. Megszagolja a virágot. Szagoljuk meg mi is! Mmmm, de jó illata van!”

Mit tehetsz, ha gyermekedet nem érdekli a mesék, és egyszerűen faképnél hagy, feláll az öledből, és megy a dolgára?

Nos én ilyenkor szépen befejeztem a mesét. Természetesen nem órákig olvastam magamnak tovább, hiszen eleve csak pár perces meséket választok.
Fontos, hogy tudd: attól, hogy a gyermeked nem a mesekönyv képeit nézi, még ott a füle, és figyel!

Hogyan meséljek a 2-3 éves gyermekemnek?

Amikor már gyermekünk beszéde elindult, pár szóból álló mondatokat alkot, akkor egyre inkább érdeklődéssel fordul a könyvek felé is.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy csakis könyvekből meséljünk neki!

A legjobb, ha váltják egymást a könyvből olvasott mesék, és a fejből mondott történetek.
A könyvből olvasott mesékben gyakrabban szerepelnek olyan kifejezések, amiket nem használunk nap, mint nap, grammatikailag helyes mondatokat tartalmaznak, nincsenek bennünk töltelékszavak. Nagyon fontos, hogy sok-sok ilyen szöveget halljon a gyermek!
A fejből mesélés pedig a közvetlen környezetre reagál jobban, szinte mindig belekerül valami személyes is a mesébe.

Silke Rose West és Josepf Sarosy a „Hogyan meséljünk gyerekeknek?” című könyvében nagyon találó hasonlatot hoz a kétféle mesélésre:

A könyv a mesterszakács precizitásával elkészített spagettiszósz, a fejből mesélés pedig az, amit mi főzünk meg otthon. Lehet, hogy ugyanaz a recept, de mégis egy picit több bazsalikom, és picit kevesebb paradicsom kerül bele… ahogy éppen a kertben érett.

Mit olvassak a 2-4 éves gyermekemnek?

A 2-3 éves gyerekek számára nagyon fontos a kiszámíthatóság, a rutinok, így a láncmesék nem véletlenól lesznek ebben az életkorban az egyik kedvenc meséi a gyerekeknek.

Ezen kívül az egyszerű, rövid meséket ajánlom ebben a korban. Már érdemes nagy hangsúlyt helyezni arra is, hogy valóban megértse a gyermek a történetet, hiszen ezáltal rengeteg fontos képesség fejlődik.

Ezt a megértést segítik elő a mese-lapbookjaim. Olyan meséket dolgoztam fel ezekben, melyek mind a gyerekek kedvencei, és az ovikban, bölcsikben is hallhatja őket. A lapbookok olyan játékokat, egyszerű feladatokat tartalmaznak, melyekben visszaköszönnek a mese szereplői. Mindegyik lapbook tartalmazza a mesét, illetve a mese történetének képeit.

Ezeket a kártyákat sorbatéve a gyermekünk önállóan is megtanulja a mesét elmondani.

A képekre kattintva meg is tudjátok nézni a lapbookokat a webshopban!

TETSZETT EZ AZ ÍRÁS?

Iratkozz fel A SKILLO levelekre, és feliratkozásod után sok más értékes írást, játékot, sablont küldök neked! 

A honlap cookie-kat használ. Részletek

Az adatvédelmi tájékoztató ide kattintva érhető el.

Bezárás