Kategória: Logopédia

[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”0|0px|0|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_row _builder_version=”4.16″ custom_padding=”0|0px|0|0px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_image src=”https://skillo.hu/wp-content/uploads/2019/07/logopédia_cover.jpg” align_tablet=”center” align_phone=”” align_last_edited=”on|desktop” admin_label=”Bejegyzés nyitóképe” _builder_version=”4.16″ z_index_tablet=”500″ box_shadow_horizontal_tablet=”0px” box_shadow_vertical_tablet=”0px” box_shadow_blur_tablet=”40px” box_shadow_spread_tablet=”0px”

Mire pont bediliznénk attól, hogy folyton úgy tűnik, magunkban beszélünk, végre a hat hónapos babánk észrevehetően szótagok és hangsúlyos hangok sokaságával kezd reagálni a monológunkra.

Ekkor már a magyar nyelvre jellemző hangokat használja, sőt szótagokat fűz egymás után: ma-ma-ma-ma-ma, nya-nya-nya-nya, pa-pa-pa-pa, stb. Ezt a kommunikációt már gagyogásnak nevezzük.

A beszédfejlődés leírása azért is nehéz, mert egyrészt valóban nagyok az egyéni eltérések, emiatt aztán nem szabad a gyerekeket egymáshoz hasonlítgatni.
Másrészt azonban igenis vannak olyan mérföldkövek, ahol ki lehet mondani: ha a beszéd tartalmilag vagy alakilag nincs egy bizonyos szinten, akkor bizony baj van, és muszáj külső segítséget kérni.