fbpx
Kérdésed van? Írj nekünk!   hello@skillo.hu    +36 30 200 1000

A digitalizáció előretörése, az online platformok térnyerése ellenére az emberek közötti kapcsolattartás egyik alapvető formája még ma is a szóbeli kommunikáció, hogy amikor a virtuális téren túl találkozunk, akkor élő szóban beszélünk egymással. A tiszta és érthető beszéd alapjait gyerekkorban rakjuk le. De mi történik, ha hibát észlelünk, ha hibás hangok ütik meg a fülünket? Hol és milyen módszerekkel javíthatók gyerekkorban a beszédhangok?

Gyógypedagógus-logopédusként hiszem és vallom, hogy a beszédhibáktól mentes, tiszta, érthető beszéd az élet minden területén erőt ad, bátrabban lépünk színre és bátrabban képviseljük magunkat a világ előtt.

A beszédhibák széles spektrumon mozoghatnak, laikus szülőként nem egyszerű mindegyiket felismerni. De egy-egy konkrét beszédhang hibás ejtése hamar megütheti a fülünket még akkor is, ha nem szakemberként követjük nyomon a gyerekünk beszédének fejlődését. Hozzám is gyakran érkezik úgy szülő a gyerekével, hogy egy bizonyos beszédhang javítása a kérés.

Hogyan kezdek hozzá a munkához? Mit teszek? Milyen sorrendben építem fel a hangokat a mind tisztább és érthetőbb beszéd érdekében?

A közös munka minden esetben egy felméréssel kezdődik, amikor az adott gyerek esetében megvizsgálom minden egyes beszédhang kiejtését. Első körben képeket mutatok a gyereknek és megkérem: nevezze meg, mondja meg, miket ábrázolnak a képek. Az illusztrációk minden esetben egy-egy beszédhangot vizsgálnak a szó elején, a szó végén és a szó közben. Sőt, ezzel a módszerrel egyes hangok esetében a mássalhangzó-torlódásban is ellenőrzöm a kiejtést.

A felmérés ezen szakaszában olyan hanghibák is előjöhetnek, amelyeket a szülő nem feltétlenül vett észre, de mégis jelen vannak. Arra vagyok ilyenkor kíváncsi, hogy mi történik valójában, a gyerek helyesen ejti-e az egyes hangokat? Vagy egyszerűen elhagyja őket? Mást ejt helyettük? Vagy hibásan ejti őket?

 

Ebből a nagyon egyszerű vizsgálatból sok más egyéb kérdésre is választ kapok:

  • Bevonható-e a vizsgálati helyzetbe?
  • Kitartó-e a figyelme?
  • Felismeri-e a képeket, illusztrációkat? (Szókincs!)
  • Milyen szinten áll, helyes-e a térbeli orientációja? (Az egyes beszédhangokat tartalmazó képeket egymás mellé helyezem és figyelem, hogy balról jobbra halad-e a gyerek a megnevezésükkor.)

 

Ha mindezeken túl vagyunk, akkor megtervezem a hangok sorrendjét. Ez azért nagyon fontos, mert vannak egyszerűbben kiejthető beszédhangok – f, l, k, v – és vannak nehezebbek előcsalogatható hangok is: zs, ty, r, gy. Nyilvánvalóan célszerű a könnyebbekkel kezdeni a munkát. Azonban mindig vannak kivételek.

Előfordul, hogy a gyerek már majdnem helyesen ejt egy amúgy nehezebb beszédhangot, de közben azt, ami elvileg egyszerűbb lenne, felcserélni vagy éppenséggel kihagyja. Ilyenkor egyénileg döntök úgy, hogy esetleg mégis a nehezebb hanggal kezdjük a munkát.

Volt már olyan esetem is, hogy a gyerek nevében szerepelt az “r” hang, amelyet az egyik legnehezebb kiejteni. Mégis ezzel a hanggal kezdtük a munkát, mert az volt az a hang, amelyet nagyon szeretett volna megtanulni és ehhez megvolt benne a kellően nagy motiváció is.

Emberként a tiszta és érthető beszéd az egyik legerősebb, leghatékonyabb és legszélesebb körben elterjedt kommunikációs eszközünk, amelynek fejlesztéséhez rengeteg módszer áll rendelkezésünkre. Éljünk velük! Beszéljünk tisztán!

Skillo levelek

A gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési Szabályzatot, és hozzájárulok, hogy ingyenes letölthető anyagokat és értékes írásokat tartalmazó hírleveleket kapjak az általam megadott címre.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com