Kérdésed van? Írj nekünk! 
A tanulási piramist Maryann Trott és Kathleen Taylor alkotta meg 1991-ben.
A piramis az én munkám tervezője is egyben. Jól látszik belőle, hogyan épülnek egymásra a képességek, melyek az iskolai tanulást megalapozzák.
A piramis legalsó szintjén a központi idegrendszer helyezkedik el.
Feladata az információk feldolgozása, és ezek alapján a döntések meghozatala.
Az információkat felvevő részeket szenzoros részeknek nevezzük, az információkat leadó részek pedig a motoros részei az idegrendszernek.
A jól működő idegrendszer az alapja a különböző érzékelési rendszereknek, mint a szaglás, látás, hallás, ízlelés, tapintás, egyensúly, testtudat.
Ezek közül mindössze öt érzékelési rendszert szoktunk emlegetni, pedig összesen 25-öt azonosítottak eddig a kutatók.
A 25 féle rendszerből 7-8 az, aminek nagy szerepet tulajdoníthatunk. Az 5 közismert érzékelési rendszeren kívül az egyensúly, a külső és belső testi folyamatokat érzékelő rendszernek van kiemelt szerepe.
A testünkön belüli folyamatokat érzékeljük például amikor megfogalmazzuk magunknak, hogy éhesek, vagy éppen szomjasak vagyunk.
A proprioceptív rendszer segítségével a testünket a külső környezetben érzékeljük. Például akkor is pontosan tudjuk, hol a lábunk, ha nem nézünk oda.
Az online tanfolyamaim összeállítása során is figyelek arra, hogy minél több érzékszervi játékkal színesítsem a tanfolyami anyagokat.
Sőt, hamarosan elkészül az Érzékszerveket fejlesztő program is, hiszen jól látszik, mennyire fontosak az érzékszerveink a fejlődés szempontjából.
A biztos alapokon nyugvó érzékelési folyamatokra épül a testséma, a reflexek integrációja, az ingerek megfelelő feldolgozása, a biztos tettartás, a mozgások tudatos tervezése, és a test két oldala közötti intergráció.
A gyermek a saját testéből kiindulva ismeri meg pl. a térirányokat (bal-jobb), a testképe közvetíti számára, milyennek látja magát és milyennek látják őt mások.
Jól látszik, hogy sokkal többről van itt szó, mint arról, hogy tudom, melyik a bal lábam…ezen a szinten már az önismeret is szerepet játszik a fejlődésben.
A következő szinten helyezkedik el a szem-kéz koordináció, a testtartás szabályozása, a szemmozgások, a figyelem, a hallásészlelés és a térérzékelés.
Ha itt valami elcsúszik, akkor a finommotorika erősen érintett lesz, szinte borítékolható lesz ennek a területnek a gyengesége. Ez pedig gyakran tovább gyűrűzik, és az olvasás-írás területén is zavarokat okozhat.
Bizony, csak ezt követően érünk a mindennapi tevékenységekhez, mint önálló öltözködés, gombolás-cipőfűző megkötése, és a megfelelő viselkedés kialakulásához.
Sokszor hallom a szülőket panaszkodni arról, hogy a gyermek lassan öltözik, vagy nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, vagy nem megfelelően kontrollálja a viselkedését.
Általában nem vesszük komolyan ezeket a jeleket, bízunk benne, hogy majd kinövi a gyerkőc, mire az iskola elkezdődik.
Ez azonban ritkán történik spontán, magától.
Végül pedig ezeken keresztül válunk éretté arra, hogy az akadémiai képességeket gyakoroljuk, azaz iskolaéretté váljunk.
Általános tapasztalat, hogy sokszor csak akkor vesszük komolyan a problémákat, amikor a piramis csúcsa nem működik megfelelően.
Emlékezz rá, hogy csak akkor tudsz még egy követ a piramis tetejére illeszteni, ha a piramis alapkövei rendben vannak.
Amikor érzékszervi játékokat játszol gyermekeddel, akkor a piramis alapján dolgozol, és éppen az iskolai sikereket alapozod meg!
Skillo levelek
A gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési Szabályzatot, és hozzájárulok, hogy ingyenes letölthető anyagokat és értékes írásokat tartalmazó hírleveleket kapjak az általam megadott címre.
