Kérdésed van? Írj nekünk! 
Hosszú pályafutásom során igen sokszor fordultak hozzám szülők kétségbeesve, mert a gyerekük a foglalkozásokon vagy tanórán nem dolgozott az elvárt szinten.
A pedagógusok ilyenkor általában javasolni szokták, hogy a szülők forduljanak a szakszolgálat szakembereihez, hogy derítsék ki, áll-e valamilyen képességzavar a háttérben. Én azonban azt mondom, hogy ez előtt még figyeljük meg mi magunk is a gyermekünket, mert talán egészen más a probléma gyökere!
Leggyakrabban ugyanis kétféle variációval találkozom, ha egy gyerek „rosszul teljesít”:
1. A gyermek kudarckerülő magatartása vezet a problémához. Ez azt jelenti, hogy már ki sem próbál nehezebb, komplikáltabb feladatokat, mert ha a legkisebb sikertelenség éri – ami a tanulási folyamatban teljesen törvényszerű –, akkor az számára olyan csalódás, amit nem tud elviselni és megfelelően kezelni.
2. Ugyanakkor az esetek másik felében a gyermek átlagosnál gyengébb teljesítménye mögött ténylegesen képességzavar húzódik.
Hogyan különítsük el a kétféle helyzetet?
Hát, ez bizony nem mindig egyszerű, pedig közel húsz év saját tapasztalat alapján mondhatom, hogy van benne némi rutinom… Ezen az ábrán mutatom nektek, hogy tudjátok megkülönböztetni a két állapotot:
Bár a képességzavar a nagyobb gond, de a kudarckerülést is fontos felismerni, hiszen már az is nehézséget jelenthet a gyereknek és a közösségnek is. Ráadásul még komolyabb problémákhoz vezethet, így azt gondolom, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a jelenséggel is!
Természetesen sokszor keverednek a jelek, hiszen előbb-utóbb a kudarckerülők képességei is tényleges lemaradáshoz vezethetnek. A gyermek ekkor már a képességzavarral küzdő viselkedésmintákat is mutatja.
Miért fontos a kettőt megkülönböztetni egymástól?
Szülőként és pedagógusként is fontos, hogy ismerjük ezt a két jelenséget, hiszen eltérően kell reagálni rájuk.
Minél korábban ébredünk rá, hogy a gyermek “csupán” kudarckerülő, annál hamarabb tudjuk megerősíteni abban, hogy a kudarc a tanulás (és az élet) természetes velejárója. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra: egyrészt egy életre szóló tanítást adunk neki, másrészt pedig megelőzzük a lemaradását bizonyos területeken.
Sőt, van itt még egy harmadik légy is: a gyermekben sem alakul ki “velem valami baj van” tudata, ami később méginkább erősítheti a kudarckerülő magatartásmintát.
Az első esetben tehát a pedagógus és a szülő feladata az, hogy engedjék hibázni a gyermeket, és ne várjanak tőle minden pillanatban tökéletes teljesítményt. Sőt mutassanak rá olykor a saját tökéletlenségükre is, hogy a gyermek lássa: bárkivel előfordulhat, hogy minden igyekezete ellenére hibázik, és hogy valami nem sikerül.
Ha a gyermek már hosszabb ideje nem merte megfelelően “gyakorolni” bizonyos képességeit, akkor talán már le is maradt ezekben a kortársaitól, így ilyenkor is szükség lehet fejlesztésre.
Ebben az esetben átmenetileg kudarcmentes játékos feladatokkal segítem újraépíteni az adott képességet – és így az önbizalmat – a gyermekben.
Azonban ha bizonyítást nyer a képességzavar, akkor mindenképpen fejleszteni szükséges az adott területet!
Skillo levelek
A gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési Szabályzatot, és hozzájárulok, hogy ingyenes letölthető anyagokat és értékes írásokat tartalmazó hírleveleket kapjak az általam megadott címre.
