A tanév vége ne csak egy dátum legyen

Nem tudom, kinek mennyire szokása az, hogy egy-egy (tan)év végén visszapillant az elmúlt hónapokra, hogy számvetést készítsen, mi jó és mi kellemetlen történt menetközben, mit érdemes folytatni, és min szükséges változtatni.

A magam részéről ennek nagy híve vagyok, hiszen ez szolgálja a fejlődésemet, és így tisztábban látok.

Persze a legjobb, ha kapok visszajelzéseket is, de ezek nélkül is szeretem összegezni, mi hogyan történt, mik a tanulságok. Ez segít abban, hogy rendet tegyek magamban, és tényleg tovább léphessek. Lezárjam azt, ami fájdalmas vagy zavaró esetleg, és megőrizzem jó emlékül azt, ami arra érdemes. Fontos ez, mert így arra tudok fókuszálni a jövőben, ami előremutató és valóban fontos, és jóval kisebb esélye van annak, hogy elmúlt dolgokon rágódjak hasztalanul.

Mivel az iskola az a hely, ahol a gyerekek és az őket képző felnőttek is igen sok időt töltenek, mindenképp érdemesnek látom, hogy a tanévzáró után ne csak úgy fejest ugorjanak a vakációba, hanem szenteljenek kicsi időt a mögöttük lévő 10 hónap lelki lezárására is. Különösen fontos ez akkor, ha a tanév valamiképp megterhelő volt – márpedig sajnos úgy tapasztalom, hogy általában az.

Éppen ezért összeszedtem néhány pontban, melyek azok a témák, amelyek őszinte átgondolása segíthet lezárni az elmúlt időszakot, hogy a nyári szünet úgy indulhasson, hogy az ember valóban szabadnak érezheti magát!

Íme, a segítő kérdések:

PEDAGÓGUSOKNAK

DIÁKOKNAK (FŐLEG AZ ALSÓ TAGOZATOSOKNAK)

Skillo levelek

A gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési Szabályzatot, és hozzájárulok, hogy ingyenes letölthető anyagokat és értékes írásokat tartalmazó hírleveleket kapjak az általam megadott címre.