A figyelem a hat megismerő funkció egyike. A megismerő folyamatok révén kiválasztjk, összehasonlítjuk, átalakítjuk és újrarendezzünk a külvilágból érkező információkat. A hat megismerő funkció a következő: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, és a gondolkodás. Ebben a posztban most csakis a figyelemre fókuszálok!

figyelem nem más, mint szelektálás az ingerek között: ez kell, ez nem kell – és ami kell, azt el nem engedem! – ennyire egyszerű.

Legalábbis ennyire egyszerűen hangzik.
Az agyunkban lezajló folyamat azonban sokkal bonyolultabb ennél. Annyit már tudunk, hogy rengeteg dolgot nem ismerünk még a figyelemmel kapcsolatban. 

Pedig manapság mindennél fontosabb a megfelelő figyelmi szint, hiszen sokkal intenzívebben van szükségünk a szelektáló képességünkre, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt.

Talán ez az egyik oka annak, hogy oly sok gyermeknek jelent problémát a figyelem. De álljunk meg egy szóra! Valóban gond van a mai gyerekek figyelmével?

Azt gondolom, valójában a mai gyerekeknek csak a szándékos figyelmével van gond! 

A  FIGYELEM FEJLŐDÉSÉNEK 3 FŐ SAROKKÖVE:

9

Amikor egy csecsemő világra jön, lényegében nem működik a figyelme. Reflexei vannak, ezekkel reagál a külvilág ingereire. Aztán 1-2 hónapos kora körül az édesanya hangjára, illatára már kimutathatóan felélénkül a baba. Ez már figyelem, hiszen kiválasztja a számára fontos ingert a környezet többi hangja, illata, stb közül. 

9

Ezt követi az önkéntelen figyelem megjelenése, amelynek köszönhetően a mozgó tárgyak, hangok, fények, és más új ingerek felé fordul a gyermek. Ugye te is megtapasztaltad már, milyen könnyű a pici gyerekek figyelmét elterelni? Néha igen jól jön ez nekünk, szülőknek!

Az önkéntelen figyelem egészen az óvodáskor végéig domináns figyelmi funkció, és nagyon nagy hiba, ha ezt nem vesszük figyelembe!

Ez segíti abban a gyermeket, hogy annyi minden újat megtanuljon, hiszen az önkéntelen figyelem minden pillanatban az új ingereket keresi!

9

Ezzel párhuzamosan persze megjelenik a szándékos figyelem is, és az iskolakezdésre rendkívül fontos, hogy megfelelően működjön! Ha egy gyermek az iskolában is csak az új ingereket keresi, és mindig az erősebb ingerekre reagál, akkor igen nehéz lesz számára az, hogy a tanító nénire és a saját feladatára fókuszáljon!

Az a tapasztalatom, hogy a probléma ezen a ponton, a szándékos figyelem megjelenésekor kezdődik!

HONNAN TUDOM, HOGY MINDEN RENDBEN VAN A GYERMEKEM FIGYELMÉVEL?

Az első és legfontosabb dolog az, hogy tisztában legyünk egy ténnyel: az óvodás gyermekre az önkéntelen figyelem a jellemző! Nem várhatjuk el tőle, hogy hosszabb ideig gyakorolja a szándékos figyelmet!

A szándékos figyelem ugyanis elfárasztja a gyerkőcöt, és ezzel csak azt érjük el, hogy minden szándékos figyelmet igénylő szituációtól menekülni fog. 

Egy 3-4 éves gyermek nagyjából 5-10 percig, az 5-6 éves gyermek 15-20 percig képes figyelni. 

Azonban ezt az időt nagyban befolyásolja az adott témához kapcsolódó érzelem, és az aktivitás lehetősége. Ha egy téma érzelmileg megérinti, és közben például mozoghat, akkor tovább is képes figyelni. És persze fordítva is igaz. 

Honnan tudjuk, hogy egy gyermek figyelme megfelelően működik? Sajnos nemigen létezik olyan eljárás, amely számokkal pontosan mérhetővé teszi egy gyermek figyelmét. Annál is inkább, mert a figyelemnek sokféle tulajdonsága van: terjedelme, megosztása, tartóssága, különböző területei. 

Mégis van két támaszunk egyszerű támaszunk!

Nézd meg a képet a jobb oldalon! Szerinted a képen látható gyermek a tanulásra figyel?

Szóval az egyik támaszunk, hogy a gyermek a tőle elvárható feladatokat megfelelően képes-e megoldani. Ha a feladatok megoldása során figyelme elkalandozik, a feladatmegoldásban sok hibával dolgozik, a feladatok sorrendjét nem tudja követni, akkor a részképességek zavarán túl nagy valószínűséggel a szándékos figyelmével is gondok vannak. 

A másik biztos pont: figyeljük meg a gyermekünket feladatmegoldás közben! A mai világban nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos a megfigyelés! Persze, van már mindenféle teszt forgalomban, de a megfigyelést egyik sem fogja pótolni!

A másik biztos pont: figyeljük meg a gyermekünket feladatmegoldás közben! A mai világban nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos a megfigyelés! Persze, van már mindenféle teszt forgalomban, de a megfigyelést egyik sem fogja pótolni!

Amikor egy gyermek figyel, azt kifejezi az egész testtartása: a tekintete egy pontra irányul, egész testével a “feladat” felé fordul. Sok esetben megfigyelhető együttmozgás, például írás, rajzolás közben kidugja a nyelvét – akárcsak a képen! A lélegzetét szinte visszafojtja, és a környezet ingereit kizárja. 

ÚGY ÉRZED, GYERMEKEDNEK SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

A honlap cookie-kat használ. Részletek

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close