Tudtad, hogy a beszéd megértését eleinte egy passzív folyamatnak gondolták a szakemberek?

Magyarországon Dr. Gósy Mária kutatásai és munkái alapozták meg azt az új szemléletet, amely egyértelművé tette, hogy a beszédprodukciót, tehát amikor egy ember valamit mond egy másik embernek, megelőzi a beszéd megértése, ez pedig a megfelelő beszédészlelésen alapul. Ez pedig egy igen aktív folyamat!

Bár nem szerettem volna barokk körmondattal kezdeni ezt a posztot, mégis sikerült, úgyhogy akkor most legyen itt egyszerűbben.

Ahhoz, hogy egy gyermek a korának megfelelő szinten tudjon beszélni, először is, megfelelően kell észlelnie mások beszédét, illetve meg kell értenie ezt a beszédet. 

De mi is ez a beszédészlelés, és hogyan alakul ki?

A beszédészlelés alapja az ép hallás. De ez még nem minden! Lehet egy gyermeknek teljesen ép a hallása, a beszédet mégsem észleli helyesen.

A beszédészlelésnek több részterülete is van, ezek közül hozok most példákat:

Elképzelhető, hogy gyermeked nem megfelelően észleli a beszédhangok sorrendjét, így számára a cipő és a picő ugyanazt a tárgyat jelenti.

Vagy éppen a magyar nyelvre jellemző sajátosságokat nem észleli megfelelően, ezért vízt és kenyért kér, ahelyett, hogy vizet és kenyeret kérne.

Vagy éppen teljesen ép hallás mellett nem tud különbséget tenni zöngés és zöngétlen hangok között, ezért a “G” hang helyett gyakran “K” hangot ejt.

A példákat sorolhatnám még, sajnos egyre több óvodás kisgyermeknél fordulnak elő ezek a problémák.

De vajon hogyan alakul ki a helyes beszédészlelés? Mit tehetsz szülőként, hogy gyermeked számára ne jelentsen problémát?

A beszédészlelés fejlődését szintén Dr. Gósy Mária írta le, ebben a posztban az ő munkája alapján mutatom be a lényeges mérföldköveket.

9

Az újszülött két hetes korában már képes elkülöníteni egymástól az emberi hangot és más tárgyak hangját. Természetesen nem érti még, amit mondunk neki, azonban a beszéd dallamát, tempóját, a hangerőt, hangszínt már felismeri, és nagyjából négy hetesen képes másképpen reagálni a különböző érzelmeket kifejező beszédre. 

9

3 – 6 hónapos kor körül gagyogni kezd, ilyenkor még az összes beszédhang megjelenik. Több, mint 200 féle hangot képesek kiadni!

9

Majd ezt követi 6-9 hónapos kor között egy nagy fordulat, melynek során ebből a rengeteg hangból kiválasztódnak a környezetében hallott anyanyelv hangjai. Ez a folyamat kétnyelvű gyermekeknél lassabban megy végbe, ezért is jellemző, hogy később kezdenek beszélni.

Ekkor ciklikusan ismételgetni kezd különböző szótagokat: ma-ma-ma-ma, ba-ba-ba-ba, pa-pa-pa-pa, stb.

A nagyothalló babák hangadásai ebben a korban maradnak abba, hiszen nem hallják a saját hangjukat, így az akusztikai visszacsatolás hiánya nem ösztönzi őket a hangadásra. 

9

9 – 12 hónapos korban tartunk számon egy nagyobb mérföldkövet, a kutatók ebben az életkorban már ki tudnak mutatni esetleges elmaradásokat. 

Bizonyos hangsorokat a környezet már értelmes szavakkal azonosít. 

Mma-mma-mma-mma – ezt hallod a gyerkszobából, és már szaladsz is:

“- Igen, itt van a mama!”

Pedig a babád valószínűleg nem téged hívott, de egy szuper stratégiát adtál számára! Csak mondogatnia kell valamit, és te már ott is vagy! 

Ugyanígy, ha csak mondogatni kezdi, hogy “hammahammahamma”, te már nyitod is a hűtőszekrényt a Túrórudiért…

Amelyik gyermek nem kap visszajelzést ezekre a próbálkozásaira, már ebben az életkorban lemaradhat társaitól. 

9

1 – 2 éves kor között a kezdeti szótöredékek mellett igen intenzív gesztusok is megjelennek, és ahhoz, hogy megértsük, mit szeretne mondani, ismernünk kell a teljes szituációt. Ebben az életkorban figyelhetjük meg, hogy minden állat cica, vagy minden férfiember apa lesz. Ez utóbbi cseppet sem kínos, ugye? 🙂

9

Aztán 2 éves korra többé-kevésbé helyreáll a világ rendje, és a dolgok neve már egyértelmű lesz számára.

Azonban még nem tudja minden tárgy nevét helyesen kiejteni.

Biztosan ismerősek neked is a következő szituációk:

  1. – Ez motoj? – kérdezed a kisfiad. Igen, motoj – válaszolja ő.
  2. – Ez motoj? – kérdezed a később. Nem! Nem motoj, hanem motoj! – válaszolja!
  3. – Ez motoj? – kérdezed a ismét.Nem!  Nem motoj, hanem ….nem tudom jól mondani…- válaszolja!
  4. – Ez motoj? – kérdezed végül. Nem! Nem motoj, hanem motorrr! – válaszolja!

Az első esetben még csak rajtad keresztül ismeri fel a helyes hangsort.

Aztán már pontosan képes észlelni a különbséget a te kiejtésed és a kívánt kiejtés között, de még nem képes megfelelően reprodukálni a szót.

A harmadik esetben már tudatában van annak is, hogy ő még nem ejti jól, tehát észleli a saját maga által hibásan ejtett szavakat is.

Végül észleli, hogy te nem jól ejted, és már ő is képes helyesen ejteni az adott szavakat.

 

9

3-4 éves kor között még fontos eleme a beszédészlelésnek a vizuális megerősítés, tehát jellemzően még figyeli a gyermeked az ajakmozgásaidat. De ebben az életkorban ez el is tűnik szép lassan.

9

4-6 éves korra már képes helyesen észlelni a gyorsabb tempóban történő beszédet, illetve a háttérzaj sem zavarja annyira a megértést. 

Azt azért fontos kiemelnem, hogy ez nem azt jelenti, hogy nyugodtan mehet egész nap a tévé a háttérben, és gyermeked pontosan érti majd minden szavadat. Egyszerűen azt jelenti, hogy ha megy a tévé, akkor már nagy biztonsággal kihallja mögüle a te szavaidat is, tud rád is figyelni. Mondjuk 1-2 percig…

Mit tehetünk szülőként, hogy megelőzzük a beszédészleléssel kapcsolatos problémák kialakulását?

9

Először is, fontos kiemelnem, hogy nincs egy pontos útmutató ezen problémák megelőzésére. Tehát lehetséges, hogy minden egyes pontban megfogalmazott elvet betartottál, gyermekednél mégis problémák adódnak. 

Sőt, ennek a fordítottja is igaz lehet: elképzelhető, hogy egy kisgyermek nagyon hátrányos helyzetben nevelkedik, mégis minden rendben zajlik a beszédfejlődése során.

Ennek ellenére, ma már elég sok rizikófaktort ismerünk, és azt gondolom, fontos, hogy a megelőzésre fektessük a hangsúlyt!

9

Beszélj a kisbabádhoz az első perctől kezdve! Ha éppen nincs más témád, csak mondd neki, mit csinálsz! Pl.: most kiveszlek az ágyból, és készülődünk a fürdéshez…, stb.

9

Hívd fel a figyelmét a különböző hangokra! Játsszatok minél többet a hangokkal! Mit hallunk? Füleljünk csak!

9

Legyetek csendben is! Persze, beszélj hozzá, játsszatok, de figyelj a csendre is, mert csakis a csendben tud fejlődni a hallás, illetve a hallásészlelés!

9

Amikor gyermeked szótagokat kapcsol össze: mma-mma-mma, pa-pa-pa, stb, ismételd meg, kösd ezeket egy-egy személyhez, vagy éppen tárgyhoz! Ez egy nagyon fontos lépés, és mindenképpen személyes jelenlétet kíván! A legszuperebb babáknak készített rajzfilm sem fogja ezt a lépést megtenni helyetted!

9

Beszélj lassabban, vedd fel a szemkontaktust, ha a gyermekeddel beszélsz! Különösen fontos ez 4 éves kor előtt!

9

Beszélgessetek! Annyira evidensnek tűnik ez a tanács, de mégis azt tapasztalom, keveset beszélgetünk a gyerekeinkkel. 

Nem csak arra gondolok, hogy megkérdezzük, mi volt ma az ebéd, vagy elmondjuk neki, miért nem bántunk másokat, hanem például egy-egy mese kapcsán kérdezzük meg, ő mit tenne egy adott helyzetben, mit gondol, miért történt az, ami történt, stb.

9

Autóban, oviba menet játsszunk szóláncot,  ezzel bővítjük a passzív és aktív szókincset egyaránt. Ha minden nap csak 10 percet játsszunk, az egy héten már 50 perc, azaz egy hosszabb logopédiai fejlesztő-óra! 

9

Használjunk bonyolultabb, hosszabb szavakat is, majd kérdezzük meg a gyermekünket, tudja-e mit jelentenek! Magyarázzuk el neki, ha még nem ismerte!

9

Játsszatok kakukktojást! Mondj 3 szót, a gyermeked megmondja melyik a kakukktojás. Aztán szerepcsere! Gyermeked mond 3 szót! Fejleszti a szókincset, figyelmet, emlékezetet, gondolkodást!

9

Hallgassatok verset közösen! Keressétek meg benne a rímeket!

9

Beszéljetek eszperente nyelven! 

Még több beszédészlelést és beszédértést fejlesztő játékért katt a gombra!

Hasznos volt számodra az írás?

Iratkozz fel A SKILLO levelekre, és feliratkozásod után sok más értékes játékot, sablont küldök neked! 

A honlap cookie-kat használ. Részletek

Az adatvédelmi tájékoztató ide kattintva érhető el.

Bezárás