Digitális eszközök hatása a gyerekekre

Ha egy családban a gyerekek azt látják, hogy apa is anya is otthonról dolgozik a laptopról, és a telefonon rendelik a heti bevásárlást, akkor a gyermek számára is ez a minta adott. Ők pedig azt utánozzák, amit mi csinálunk. Ha főzünk, ő is főz a kiskonyhában, ha takarítunk, hozza ő is a porrongyát. Szóval vagy mi is drasztikusan változtatunk a szokásainkon, vagy elfogadjuk, hogy a világ fejlődik. Gondoljunk csak bele, a középkorban a könyvek voltak a mai okos eszközök… de a fejlődést nem lehetett megállítani. Ugyanakkor fontos, hogy tisztában legyünk a digitális eszközök hatással vannak a gyermekeinkre. Ebben a bejegyzésben egy átfogó képet szeretnék adni a digitális eszközeink előnyeiről, hátrányairól, és nem maradnak el a gyakorlati tanácsok sem a tudatos szülői használathoz.

A digitális eszközök pozitív hatásai – Nem csak hátrányuk van

Gyakran csak a képernyőnek a negatív oldaláról olvashatunk, azonban sokkal fontosabbnak tartom, hogy arra helyezzük a hangsúlyt, hogyan tudunk egyensúlyt találni benne. Életünket már körülvette a digitális világ, teljesen kizárni az életünkből nem tudjuk. A mi feladatunk tehát már az, hogy megmutassuk a helyes irányt a gyermekeinknek és ebben a kulcs a személyes kapcsolódás lehet. Mese helyett próbáljunk meg családi videókat nézni közösen. Ezek a videók nem gyorsabbak, mint maga a valóság. A gyermek ismeri a szereplőket. Akár videó közben, vagy utána is lehet róla beszélgetni, az élmény így beszédfejlesztő is lehet.

A digitális eszközök negatív hatása – Mire érdemes odafigyelni?

Nem minden gyerek lesz képernyőfüggő. Nem minden gyerek könyörög folyamatosan a tabletért, telefonért, vagy még egy meséért. Nem minden gyerek fordul ki magából, ha ki kell kapcsolni a mesét. De ettől még a képernyő csendben elvehet valami nagyon fontosat.

• Elveheti a játékba merülés képességét. 
• A kapcsolódást veled. 
• A spontán gondolkodást, ami a kreativitás alapja. 
• És még valamit: az unalom gyümölcsöző megtapasztalását.

Mert a képernyő készen ad mindent. Nincs szükség erőfeszítésre, képzeletre, megküzdésre.
És ha a gyereked megszokja, hogy mindig jön egy új inger, egy új rész, egy új videó – akkor az agya nem tanul meg megállni, figyelni, felfedezni, jelen lenni.

Hogyan szabályozzuk a képernyőidőt? – Hasznos szülői tippek

A WHO ajánlása szerint a 2 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem ajánlott képernyőidőt engedni (videótelefonálás kivételével). 2-5 éves korban napi maximum 1 óra a javasolt, lehetőleg közösen eltöltve. 

A telefonokat, tableteket ma már bárhol és bármikor elő tudjuk venni, lényegében semmi sem szab határt, mikor adjuk oda gyermekünknek. Érdemes kijelölni fix helyet a képernyőzéshez – például csak a nappaliban, közösen – így a szokások is átláthatóbbak. Nem csak a helyét, hanem az idejét is érdemes tisztáznunk! Legyenek „kütyümentes” idősávok, például vacsora közben vagy lefekvés előtt legalább egy órával már ne legyen képernyő.

Digitális eszközök hatása a beszédre – Elősegítik vagy visszavetnek?

A kisgyermekek kommunikációs képességei az első két életévben nagyon erőteljesen fejlődnek. Ha ebben az időben nem kap meg minden ehhez szükséges alapot, akkor szinte biztos, hogy késés következik be a beszédében. Márpedig amikor a kisgyermeket a képernyő elé ültetjük elvesszük a lehetőséget a leghatékonyabb kommunikációt fejlesztő emberi beszédtől! A gyermekünknek minden egyes órára szüksége van, semmi felesleges idő nem lett bekalkulálva a beszédfejlődésbe. Szüksége van a csendre és szüksége van minden egyes szavadra. Ebből vesz el a képernyő. 

2017-ben a Pediatric Academic Societies Kongresszuson egy kutatást ismertettek. 900 18 hónapos gyermek bevonásával végzett kísérletben a napi képernyőidőt és a beszéd fejlődését vizsgálták. A napi 30 perc digitális eszközök hatása a beszédre 49%-kal növelte a nyelvi késést (régi nevén: megkésett beszédfejlődést).  

Más kutatások alapján a túlzott, főleg passzív képernyőhasználat – amikor a gyerek csak ül és nézi a mesét, de nincs visszajelzés, kérdés vagy beszélgetés – csökkentheti a szókincs fejlődését. Fontos, ha a mesenézés mellett döntöttünk ne maradjon el az interaktív párbeszéd a látottakról a szülővel.

Képernyő = heroin? Mi a baj ezzel a hasonlattal?

„Adsz a gyermekednek heroint? – Akkor miért engeded a képernyő elé?” Szerintem ez a hasonlat nem csak simán hamis, hanem egyszerűen káros! A heroin hazánkban tiltott szer, míg a telefon és más képernyő használata egy mindennapos tevékenység, amit szabadon megtehetünk. 

Ha a képernyő elé engeded a gyermeked, nem követsz el bűncselekményt! Nyilvánvalóan lehetnek káros hatásai a képernyőhasználatnak. De a félelem, a szégyen és a bűntudat nem segít abban, hogy tudatosan használjuk a digitális eszközeinket. A képernyőt nem tudjuk kiiktatni a napjainkból és nincs is erre szükség. Heroint nem lehet mértékkel, vagy „jól” fogyasztani, de képernyőt lehet mértékkel használni és hasznosan alkalmazni.

Zárásként: Egyensúly a digitális világban

A digitális eszközök nem ellenségek – de nem is helyettesítik a szülőt vagy a közös játékot. Tudatos szülőként a célunk az egyensúly: minőségi, életkornak megfelelő, keretek között tartott képernyőidő. És persze, ami a legfontosabb a sok közös beszélgetés, játék és meseolvasás.

Támogatás és segítségnyújtás lehetőségei

Ha szeretnél még többet megtudni a képernyőidő hatásáról a beszédre, vagy érdekelne pár hasznos tipp, hogyan tudjuk a digitális eszközöket a javunkra fordítani szeretettel ajánlom neked a könyvem:

---