Gyógypedagógusként és logopédusként mindig is kerestem azokat a módszereket, melyek hatékonyan segítik a gyermekek fejlődését. A csecsemőkori reflexekkel akkor ismerkedtem meg, amikor 20 évvel ezelőtt volt egy kis tanítványom, akinek az írás hatalmas kihívást okozott. Szerettem volna megérteni, mi állhat ennek hátterében. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a gyermeknél a markoló reflex fennállása okozta a kézírás nehézségeit.

Ez a felismerés megmutatta számomra, hogy milyen mély hatást gyakorolhatnak ezek a reflexek a későbbi fejlődésre. Ezt követően elhatároztam, hogy alaposabban is tanulmányozom a csecsemőkori reflexek szerepét, időzítését és azt, hogyan lehet támogatni az időben történő leépülésüket. Emlékszem, amikor az iskolaigazgatótól engedélyt kértem, hogy a többi gyermek csecsemőkori reflexeit is megnézhessem, gyanakodva csak annyit kérdezett: Ugye asztaltáncoltatás nem lesz? Akkoriban még kevéssé volt ismert a le nem épült reflexek későbbi hatása.

Azóta azonban már ismerjük ezek jelentőségét, és én is támogatom a szülőket abban, hogy felismerjék ezeket a reflexeket, megértsék a jelentőségüket, és megtanítom nekik azokat a gyakorlatokat, amelyek segítenek a reflexek időbeni leépülésében és a magasabb szerveződésű mozgásformák kialakulásában.