Mi, szülők mindig a lehető legjobbat szeretnénk a gyerekeinknek. Akkor is, amikor iskolát választunk nekik. Talán akkor még inkább. Szerencsére ma már nem csak egy út létezik. De honnan tudhatjuk, hogy melyik oktatási intézmény felel meg leginkább a gyerekünknek? Ne restelljük összehasonlítani őket!

Állami iskola? Montessori vagy Waldorf? A kérdés egyáltalán nem indokolatlan. Ahány ház, annyi szokás. Ahány család, annyi különböző elvárás, elképzelés, lehetőség. Amelyekből mindenki a legjobbat szeretné kihozni.

Napjainkban az állami oktatás mellett – nem minden ok nélkül – egyre népszerűbbek a különböző reformpedagógiai irányzatok, például a Waldorf és a Montessori elveken működő oktatási intézmények. De mielőtt egyik vagy másik mellett letesszük a voksunkat, nem árt tisztában lenni azzal, melyik is az, ami igazán megfelel a mi családunknak.
Nem véletlenül írtam azt, hogy a családunknak, mert egy iskolaválasztás nem csak az adott gyerek, hanem a szülők és a testvérek életét is meghatározza.

Sikerült egészen elbizonytalanodni? Hadd segítsek! Megmutatom, hogy mi a különbség és mi a hasonlóság a Waldorf és a Montessori iskolák között, hogy neked a bejegyzés végére érve már csak arra a kérdésre kelljen felelned: melyik irányzatot érzed magatokhoz közelebb, melyiket tudod hitelesebben képviselni a gyereked felé?

 

 

Közös pontok és különbségek

Mindkét irányzatban közös a holisztikus világszemlélet, amelyen keresztül a lelki, a szellemi és a fizikai igényeket is figyelembe veszik. Mindkét oktatási formában rugalmas a tanterv, de míg a Waldorf iskolákban kifejezetten késleltetik az írás-olvasás tanulását, addig a Montessorira jellemző, hogy előbb tanulnak meg a gyerekek írni-olvasni.

Mindkét oktatási intézmény abszolút gyerekközpontú, a gyakorlatban alkalmazható tudást helyezi a középpontba és mind a Waldorfban, mind a Montessoriban a természetes anyagok használata a jellemző. A stresszfaktor kiküszöbölése érdekében a technológiai eszközök használatát limitálják: leginkább laptopra és okostelefonra korlátozzák. Ebben a tekintetben a Waldorf iskolák képviselnek szigorúbb elveket.

A tanulásban való hozzáállásukban már jelentősebb eltéréseket tapasztalhatunk. Ami a Waldorfban játék, az a Montessoriban munka. Ezt az egyszerűnek tűnő mondatot érdemes végiggondolni magunkban, mert egyrészről tekinthetünk rá úgy, mint játék a szavakkal, másrészről viszont minden szónak súlya van. Ebben az aspektusban a legfontosabb kérdés, hogy mi magunk hogyan tekintünk a tanulásra.

 

Waldorf iskolák

A Waldorf szellemiségű iskolákban a csoportok homogén életkorú fiatalokból állnak és sok a közös tevékenység. A foglalkozásokat a pedagógus irányítja, de nagyon figyel a csoport és az egyes gyerekek igényeire is. Az akadémiai tudást későbbre tolják ki, cél, hogy a gyermek számára minél élvezetesebb legyen az iskola. Egy pedagógus általában 5-8 évig van a gyerekekkel.

A tudásátadás középpontjában a művészetek állnak: nagyon sok a kézműves tevékenység, a tánc, a zene, a drámafoglalkozás. Sokszor a szükséges eszközöket is saját maguk készítik. Amikor csak lehet, a gyerekek kint vannak a szabad levegőn. A játékidőben sokszor rendetlenség van, hiszen a játékok elkészítése kosszal és káosszal jár, és mivel ezt az időt élénk szociális kapcsolatok jellemzik, ezért sok az interakció.
Az étkezések is közösségi szinten zajlanak.

 

Montessori iskolák

Ezzel szemben a Montessori iskolában rend van, és csend. Ez az irányzat az önálló munkát támogatja, a foglalkozásokat épp ezért nem a pedagógus vezeti, hanem maguk a gyerekek döntik el, mivel szeretnének foglalkozni. Asztalnál, vagy éppen szőnyegen dolgoznak; nyitott polcokról ők választják ki azokat az eszközöket, amelyekről úgy érzik, támogatják a tudásvágyukat.
A pedagógusok nem vezetik, hanem kísérik a gyerekeket. A tanulási folyamat során akkor ülnek a gyerekek mellé, amikor azoknak támogatásra van szükségük.

A maga Maria Montessori által kifejlesztett eszközökre jellemző, hogy magukban hordozzák az önellenőrzés lehetőségét, így a gyerekeket nagyfokú önállóságra nevelik.
Ebben a rendszerben már 3 éves kortól hangsúlyt fektetnek az akadémiai készségekre.
Az óvodát/iskolát Gyermekek Házának nevezik, ahol minden a gyerekekért van! Minden valódi, csak éppen a gyerekek igényeihez igazítva, pl. kis asztalok, székek. A csoportok életkorilag vegyes összetételűek: 0-3, 3-6, 6-9 éves stb. A nagyobbak segítik a kisebbeket.

A Montessoriban nem jellemző a szerepjáték, nincs például babakonyha, a legkisebbek is valódi szerepeket élnek meg: valódi konyhában, valódi edényekkel és eszközökkel valódi ételeket készítenek. A Montessori-féle gyerekkönyvek jellemzően fotókkal illusztrált kiadványok, vagy realisztikus ábrázolás lelhető fel bennük. Ennek a hátterében az áll, hogy a világunk épp elég csodálatos, nem kell még színesebbé tenni. Ráadásul a művészeteken keresztül a gyerekek a felnőttek látásmódjával ismerkednek meg, és ezt ebben a rendszerben csak későbbi életkorban javasolják.
Kevesebb a szociális interakció is, sokszor az étkezések sem feltétlenül közösen zajlanak.

 

Érvek. Ellenérvek. Hasonlóságok. Különbségek. De a fő kérdés, hogy ti melyikkel tudtok azonosulni, melyiket érzitek magatokhoz közelebb, mint család, melyiket tudjátok hitelesen képviselni. Iskolát választani pedig ne féljetek!

Tetszett ez az írás? 

Ha igen, akkor iratkozz fel A SKILLO levelekre, és feliratkozásod után sok más értékes játékot, sablont küldök neked! 

A honlap cookie-kat használ. Részletek

Az adatvédelmi tájékoztató ide kattintva érhető el.

Bezárás